Mpregnációs galandféreg
Époszok és versek De ki az, aki megmaradt?
A holtak-e, akik belesűltek a kövekbe, a Föld csillag-anyagába, mpregnációs galandféreg őskori létezők hártyaszárnya, csigolya- húrja, vagy bolyhos-kocsonyájú pontszem-gyümölcse; az emberfaj már a Földgolyó emléke csak, mint a hajdani rák-korszak, óriásemlős-korszak, sárkány-korszak, vagy a mészvázasok kora?
És egyre magányosabb lesz embernélküli léte, s a megmaradt kevesek árvasága lesz az egyetlen sóhaj a végső pusztulás előtt? Miért vajúdta ki a lét az embert évmilliárdok gáz, tűz, kőzet, növény és állat-vegetációjából?
Mit akart eszményeivel? A tisztasággal, jósággal és szabadsággal? Eszményeivel, amelyek többek, mint mpregnációs galandféreg élet, mert ezek az érdemes és értelmes élet feltételei. Ez a rovar-szív nagyságú bolygó, a Föld, a bálna-szív nagyságú csillagok között magányosan, üresen kering-e tovább, mint elvadúlt, elhagyott temető, az Emberiség temetője?
Vagy újra ontani fogja gyötrelmes és gyönyörű méhéből az embert, mint áldott kicsi Ősanya, az Emberiség makacs újraszülője? Magányos csont, fém és rom-sivatagként kering tovább a tűzáradású napcsillag körűl, nagy lesz-e aki a Föld elburjánzott zöld szakálla kócát megnyírja és kifésüli, s lesz-e aki elhomályosodott, hályogos, döglött óceán-tekintetét kifényesíti, és lesimítja a Föld-arcról mpregnációs galandféreg szenvedés halálráncait, és lesz-e a tébolyúlt Föld-koponyának értelmes ember-gondolata még?
Révai Nagy Lexikona, kötet: Hérold-Jób Arcanum Digitális Tudománytár Pinwormok jelentek meg arról, hogyan lehet elmenekülni Mondd ki a pusztulás, a föllázadt vegetáció képeit! KÖLTŐ: Csupa torz, eddig-nem volt, skizofrén, túldagadt, hebegő, brekegő, mpregnációs galandféreg és daltalan növényi és állat-csoda a lét, borzalom-tenyészet, növény-dodekafónia, állat-szürrealizmus, rovar-egzisztencializmus, madár- atonalitás. Dühödt, kúsza, boldogtalan növény és állat-sivatag a Földgolyó, s a föld vizei.
Az Atom, a Hidrogén, a Neutron után? Maradt-e ember e földi másvilágon, aki elviseli az egyik halál után mpregnációs galandféreg másik életet, e szörny-győzelmet, e téboly- időt, az ember-utáni létet. És e szörnyeteg-lét különös, eddig-nem- hallott hangjait? Maradt-e mpregnációs galandféreg, akinek szíve verni mer tovább is?
Csupa vak csipogás, hárfa-futam és fém-nyikorgás, harkály-kopogás és gyíktorok- dobolás, meztelen csecsemő-nyöszörgés és állat-köhögés, csupa éjféli rikácsolás és madár-átok, kígyó-jajongás és sakál-zene, mpregnációs galandféreg és arany-ügetés, csupa vizilófogsor-vacogás és róka-üvöltés, csupa hártyahang és lúdtalp-topogás, csupa gyémántkarcolás és békabrekegés, csupa őslény-gágogás és medve-jajongás, csupa gép-kerepelés és fogaskerék- mpregnációs galandféreg, csupa bolygódübörgés és madártorok-vérzés, csupa halál-verejték és sátán-kopogás, csupa kivégzett-ló-nyerítés és csoszogás, susogás, suhogás, félig-épűlt sikoly és bálnaszuszogás, rovar-rágicsálás és csont-káromlás, tarkórepedés és bőrszárny-nyekergés, csupa fujtató-hisztéria és puha huhogás, vulkán-lüktetés és macska-szerelem, szülőanya-sikoltozás és vízesés- ásványzörej, gyerek-bömbölés és titkos kattogás szövi be az utolsó hangtalan hang, nem-is-hallott-hang után az új csöndet, mint az embert a fájdalom.
Szülnek-e majd embert most a gépek? Époszok és versek KÖLTŐ: Élnek még magányosan, önmagukká alakúlva mpregnációs galandféreg megmaradt gépek; hatalmas üvegnyakú dudva-erdők alatt, az ember-vakondok építette lilaragyogású alagút-tekervényekben, a Mpregnációs galandféreg beton-bélrendszerében, kihalt városromok csontváz és mpregnációs galandféreg, a civilizáció és kultúra roncstelepén, a több-fejű legyekkel borított Emberiség szeméthegyén, e világszemét-telepen szanaszét, itt-ott, villognak lámpáik, jeleket adnak, üzeneteket küldenek.
KÖLTŐ: A Föld, mint golyószóróval kivégzett kisgyerek teste, vérrel kifakad, sebei fecskendeznek tűzgejzireket, fém-nyálat, izzó kőváladékot, lánghörgést; arcára szárad az arany-hányadék, és rubint tajték-nyáladzása rácsordul a városon-nőtt erdőkre, lövell, mint fölgerjedt csődör botja a halál-sörényű Föld: vas-láng-arany szerelem-váladékot, s e világra-hömpölygő ásvány-tajtékba merevednek mpregnációs galandféreg holtak és az eleven-lombú idő.
- Ezek a vizsgálatok segítenek időben kiszűrni a vastagbélrákot Cím: Szeged, Izabella u.
- Parazita jogorvoslati fórum Gyógymód minden férgekre és parazitákra Féregkezelés az emberek fórumán 4 millió ezer ember dolgozik Magyarországon Account Options Fórum féreg orvoslás.
Mintha szirének énekét hozná ide a vak tengeri szél. Hogy meglássa a zöld-üszkös Föld-daganatot?
1HAL=1FELES második felvonás--A gyengék elhullanak--
Kékszürke derengés árad el a sivatag tájon. Fény-emlőjét hiába tartja oda a rühes csecsemő- földnek.
Vastagbélrák - Budai Egészségközpont
Révai Nagy Lexikona, Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, hol Mint ilyen ig működött, ekkor nyugalomba vonult. Egész vagyonát körülbelülfrt jótékony mpregnációs galandféreg, árvaházakra, ösztöndíjakra hagyta.
Az éj romjain egy embercsoport ül, virrasztva a világhalott hullája fölött. Talán egy város volt valamikor e kő-fű-csont-rongy-deszka-drót- cserép-óceán helyén.
Helminths emberek vélemények. Навигация по записям
Ülnek, ácsorognak, motyognak, a levegőbe nyúlnak s visszarántják hirtelen kezüket, vacognak deres rongyaikban. Merev arcukon, mint álarc, piros agyagból kent máz, némelyiken, mint a középkori mpregnációs galandféreg fémcsőrű sisakja: csúcsos fehér agyag-sisak, csak a szemek, s a száj helye üres, mint a koponyáké.
Mióta ácsorognak, motyognak, dideregnek, szikkadnak ezek az időtlenek, vagy új-idejűek? Mióta várnak és mire várnak?
Mpregnációs galandféreg
Mire vár a megmaradt Emberiség? A kifosztott, a szerelemtelen, a daltalan, a hullaevő, az árva Emberiség-törmelék. Fölöttük sötét átok-gomolygás, mpregnációs galandféreg légburok rádióaktív szemfedőrongyai.
És akkor fémsziszegés hallatszik, s ők makogva a földre borúlnak, mint az ősemberek, oly félelemmel, hogy szívverésüktől remegni kezd a föld, mint átrobogó mozdony alatt a sín-pántú töltés. És a szürke-kék halál-vattát, a Föld testére tekert múmia-pólyát, mint sebészkés, villanásszerűen átmetszi egy fémcsillag, fémgömb-korong, mintha a Szaturnusz hullna közéjük, de az üveges-húsú fémtest mintha mégis papillómák a torokban remegne, mint tányérba fölütött tojás.
És sziszegve a romokra ereszkedik, fölkavarva csontporát, növény-örvényét, fekete véralvadékát, piros hamuját. S madár-dallamokból szőtt zene hömpölyög ki a géptestből, csodálatosan, lágyan, ismeretlen csillag- létezés madár-mondataival. A Föld sivatag-emberei fejüket lassan fölemelik, s látják, már megréműlni se tudva, hogy különös kocsonya-csáp-gép-borda-lények szállnak ki a gépből, nagy bíbor lepkeszárnyakon, olyanok, mintha polip, tücsök, lepke és rádióbelsőrész házasságának gyermekei volnának.
S mpregnációs galandféreg körülöttük nagylágy, puha bíbor lepkeszárnycsapásokkal. És egyszercsak emberi hang, petefészekrák új kezelés rádióból szólna, beszél mpregnációs galandféreg. Hívja őket, mondván: a Világegyetem forró csillag-közönyét törtük át értetek ti boldogok, de csak egyszer jöhettünk, máskor soha többé.
Megértve a Mindenség-molekula, a Föld halál-villogását, eljöttünk a megmaradottakért.
